Amikor a magyar zsaruk jobbak mint a filmeken...

2021.03.22
A lány úgy kívánt a vidéki szegénységből a családjával Londonba költözni, hogy névházasságot köt egy muszlim férfival... Házasság és milliók helyett fogság... Ám a sztori "regénybeillően" oldódott meg a budapesti rendőröknek köszönhetően... Respect.... (2013)

Az édesanya időről - időre kölcsönért fordult a helyi uzsoráshoz, majd egy alkalommal a pénz mellé egy - a lányának szóló - ajánlatot is kapott... Ha az segít egy muszlim férfinak magyar állampolgársággal vízumhoz jutni, vagyis kiutazik Londonba és házasságot köt vele, akkor mesés életet biztosítanak nem csak neki de a családjának is... 

Az ajánlat úgy szólt, hogy a "menyasszonynak" a közvetítő megvásárolja a repülőjegyet, majd miután Londonba megérkezett, 1000 fontot kap, amit hazautal és utazhatnak utánna a többiek is... A vőlegénnyel nem kell semmilyen kapcsolatot ápolnia, ha nem akar, viszont saját lakást kap és a férfi csirkefeldolgozó üzemében munkát... Emellett milliókat, ékszereket, laptopot és bizonyos idő után, ha elválnak is, további járandóságot... 

A lány úgy döntött, hogy a családért feláldozza magát és repülőre ült... Londonban egy magyar asszony várta és a vőlegényhez vitte... Akivel angoltudás hiányában a google fordító segítségével kommunikált... 

Az anyuka otthon várta a pénzt, hogy a másik - 14 éves - lányával Ők is utazhassanak... A pénz nem érkezett meg, csak ígérgetés a közvetítőtől, hogy hamarosan, s bár a lánnyal még beszélni tudtak, a hírek  is aggasztóvá váltak... A vőlegény bezárta, a függönyt behúzta, az utcára sem mehet ki...  A lány aki korábban többször követett el öngyilkossági kísérletet, kétségbe esett és az utolsó üzenetei már arról szóltak, hogy végez magával... Aztán a kapcsolat teljesen megszakadt... 

A szülők miután szembesültek a helyzettel a helyi rendőrségre siettek és elmondták, hogy a lányuk Londonba repült munkát vállalni egy csirkefeldolgozó üzemben, de  megszakadt vele a kapcsolat és napok óta nem tudnak róla semmit... A rendőrök érthető módon nem foglalkoztak velük...  

Úgy gondolták, hogy budapesti rendőröktől talán több segítséget kaphatnak, így vonatra ültek és a Keleti pályaudvar rendőrörse volt a következő úticél... 

Nem tudom, hogy kinek jutott eszébe, hogy engem megkeressenek, de a vonatról felhívtak és nagyvonalakban elmondták mi történt, benne a muszlim vőlegénnyel... Az akkor 20 éves fiammal és a párommal éltünk a XVI. kerületben egy nagy házban albérletben, persze jöjjenek, szívesen látjuk Őket, a többit megbeszéljük... 

A vőlegény facebook profilját megkerestük, és ledöbbentünk... Gépfegyverrel pózolt rajta... A fiamra bíztam a döntést, hogy segítek-e, hiszen nem tudjuk mibe "nyúlunk" bele... A válasza természetesen az volt, hogy "igen", így a Keleti pályaudvaron vártuk a családot...

Az állomáson levő rendőrörsön már nem "hajtották el Őket", jegyzőkönyv készült, vagyis írásbeli nyilatkozatot tehettek, amit aztán a rendőrök a fiókba tettek... Nem tehettek mást, hiszen a szülők ismét előadták a "lányuk Londonba ment a csirkefeldolgozó üzemben munkát vállalni, de nincs róla hír" sztorit... 

Hazavittük Őket, majd elmondtam a döntésünket... Segítek, de csak egy feltétellel.. Ha a teljes igazságot elmondják, minden kérdésemre válaszolnak, és én a teljes igazságot leírhatom a rendőröknek, vállalják az esetleges következményeket... Azonnal igent mondtak...

Elmagyaráztam nekik, hogy olyan iratot kell a rendőrség részére prezentálnom, hogy ha elolvassák, mint egy film peregjen le a szemük előtt a történet és egyetlen kérdésük se legyen... 

17 órán át ültem a számítógép előtt és ültek Ők sorban mellettem... Mindent elmeséltek, minden kérdésemre válaszoltak, így végül 5 gépelt oldalban született meg a valóban filmbe illő, ám igaz történet... Kinyomtattuk és elkísértem Őket... 

Az "ajtónálló" rendőrön sem volt kis teljesítmény keresztül jutni, nekik valószínűleg nem is sikerült volna, ám az öngyilkossággal való fenyegetőzés mint veszélyhelyzet olyan momentum volt az ügyben, amit nem vállalhattak fel, hogy nem intézkednek, így bejutottunk... 

Ettől kezdve viszont valóban regénybeillő volt ami történt... Az iratot amit írtam a rendőr bevitte a főnökének az ügyeletes tisztnek, aki végig olvasta majd az anyukát hívta... 3 perc múlva nyílt az ajtó és már jött is ki... 

Az ügyeletes tiszt azzal sem vesztegette az időt, hogy jegyzőkönyvet vegyen fel, az iratomat - benne a jegyesek fényképével - faxon továbbította Londonba az Interpoolnak... Mi pedig haza mehettünk... 

Néhány óra múlva csörgött a telefon, menjünk a rendőrségre... A lányt megtalálták, a vele levő közvetítőt pedig letartóztatták... Néhány percet tudtunk vele beszélni, így gyorsan megragadtam az alkalmat, hogy elmondjam neki, hogy a rendőrök mindent de tényleg MINDENT tudnak, mindent mondjon el őszintén, eszébe ne jusson bármit eltitkolni... Mert abból lesz igazán baja...

Talán háromszor is kihallgatták, s mivel őszintén bevallott mindent, s a banda többi tagját is letartóztatták, így a lányt néhány nap múlva repülőre tették és mehettem érte a Liszt Ferencre... 

Fogalmam sincs, hogy hány rendőrkapitányság van Magyarországon, és abból hány ügyeletes tette volna azt, amit ez a rendőrtiszt... Hány emelte volna fel a telefont és faxolta volna Londonba az írásomat... Vagy hány küldte volna el a szülőket, hány vett volna fel jegyzőkönyvet és indult volna döcögős nyomozás... 

Ez a rendőrtiszt bravúrosan tette a dolgát, s a lány ma boldog édesanya... Respekt...


Judy Tailor 

2021. március 25.