Durdle Door útikalauz

2019.03.21

Anglia egyik legszebb és legérdekesebb természeti képződménye a Durdle Door, a tengerbe nyúló 190 millió éves szikla... Autóval utazóknak ideális úticél lehet, mert Londonból és dél Angliából is könnyen és gyorsan elérhető.  

Többféle irányból közelíthetjük meg, könnyebb és nehezebb terepeken, de mindegyik tartalmaz némi emelkedős szakaszt is... Busszal a National Expressel juthatunk el Poolba, majd onnan az X54 helyi járattal a tengerpartra, vonattal Waterloo állomásról Woolba, majd onnan szintén az X54 helyijárattal a tengerpartra.  

Autósoknak nem igényel különösebb szervezést, post code (BH20 5PU) alapján könnyen elérhető bármelyik útvonalon, viszont ha valaki tömegközlekedéssel, busszal, vonattal utazik körültekintően szervezze meg az utazást, mert a Poole - Weymouth helyi járat (First) csak hétfőtől - péntekig közlekedik.

Az utazás előtt döntsük el, hogy melyik útvonalat választjuk, a Durdle Doort vagy a Lulworth Cove öblöt szeretnénk először látni, mert annak megfelelően lehet a Durdle Door Holiday Park buszmegálló/parkoló vagy Lulworth Cove az úticél.  

Ha busszal érkezünk a Durdle Door Holiday Park megállónál célszerű leszállni, mert a parkon keresztül sétálva 10 perc múlva a tengerparton lehetünk. A parkban élelmiszerüzlet található és faházak, podok bérelhetők így több napos utazást is tervezhetünk.

A parkon keresztül sétálva a parkolóhoz érkezünk, ahonnan már látható a sötétkék tenger... Nyáron itt büfé üzemel, ahol szendvicseket, kávét, üdítőket, vizet vásárolhatunk, és nyilvános WC is található.

Folyamatosan lefelé vezet az utunk, s hamarosan rácsatlakozhatunk az Anglia tengerparjait szegélyező gyalogosösvényre (itt S W Cost Path) és láthatjuk a Man O'War Beachet, a Doordle Doort valamint a távolban a függőleges fehér mészkőfalakat. Ahogy egyre közelebb érünk úgy áll el a lélegzetünk, a lenyűgöző látványtól ami fogad minket... 

Ha képesek vagyunk tőle elszakadni, az utolsó - legmeredekebb - lépcsős szakasz következik. Esős, havas időben nem javaslom a Durdle Doort felkeresni, de ha mindenképpen szeretnénk, akkor megfelelő lábbeliben és felszereléssel tegyük. 

A part kavicsos, a víz sekély és átlátszó kék, a látvány magával ragadó... Végig sétálhatunk a kavicsokon egészen a hófehér meredek sziklafalak alá, vagy napozhatunk a tenger hullámait hallgatva... 

Ha csak egy napos túrát terveztünk, akkor időben el kell szakadnunk a természet eme csodájától és el kell indulnunk felfelé a lépcsőkön, majd a meredek széles földúton. Az erőnket osszuk be, és a tartalékolt folyadékkal csillapítsuk a szomjunkat amit ez a rövid szakasz okoz... A parkoló előtt a gyalogos ösvényen jobb oldali irányban egy kis fakapun keresztül indulhatunk el a Lulworth Covebe, ami a Durdle Doorhoz hasonló élménnyel vár minket... 

Az öbölt is gyalogos ösvény szegélyezi, körbe járhatjuk, felfedezhetjük, az apró kavicsos partra lesétálhatunk, a hatalmas zöld gyepen pihenhetünk, kis éttermekbe fagyizókba beülhetünk... Az pici faluban minden a rendelkezésünkre áll amire egy tengerparti nyaralás alatt szükségünk lehet, illetve nyilvános WC is található.  

Ez a táj is magával ragad, de hacsak nem akarunk drága taxival visszautazni Pooleba vagy Woolba hogy a buszra, vonatra felszálljunk, akkor időben sétáljunk vissza a parkolóba, ahol a helyi járat megállója is található. Míg várakozunk a távolban láthatjuk a gyalogos ösvényt amin a Durdle Doortól ide sétáltunk... 

Ha viszont több napos kirándulást tervezünk ne felejtsük el a meseszép falucskát - amin a busszal vagy autóval keresztül vezet az utunk - gyalogosan is végig járni. 

A fotókat a három Durdle Door utazásomból válogattam, ezekkel és sok másikkal találkozhatsz az élménybeszámolóimban is:

Jó utat kívánok!


Judy Tailor


London, 2019. június 1.



Ha tetszett, lapozd fel az "Emlékeim könyve"-t és olvasd el a többi írásomat is.

Szarvaslesen

2019.07.30

Amikor először jártam a Richmond Parkban hatalmas élmény volt a távolban sétáló szarvasok látványa, így reménnyel telve léptem be a Robin Hood kapun újra...

Nem is tudom hány alkalommal jártam már Bournemouthban... Útban Cornwall felé, a buszon ülve vártam, hogy induljunk már végre... Aztán ketten is meséltek a végeláthatatlanul elterülő homokos tengerpartról, a parkokról, pálmafákról és mókusokról...

Elhatároztam, hogy az óévet a Piccadillyn fogom búcsúztatni, így munka után - este 9 körül - buszra ültem... Camdennél a fél busz leszállt, de én kitartottam az eredeti tervnél és irány a belváros...

Motoros futárként az egyik kedvenc évszakom a tél, a december... A hó első napján megjelennek a fényárban úszó fenyőfák az ablakokban, a házak előtti bokrok, fák, pálmák is fényköntösbe öltöznek... A belváros szintén ünnepi díszben pompázik november végétől, az üzletek kirakatai, a szállodák bejáratai, és a Regents Street valamint az Oxford Street...

Amikor egy - egy utazásom után az ismerőseimnek a fotókat megmutattam, többen is kiegészítették az egyébként dicsérő szavaikat, azzal hogy Cornwallba menjek el... Amikor megkérdeztem, hogy ott hová, senki nem tudott konrét célt megnevezni... Így vált Cornwall egyre misztikusabbá és számomra egyre inkább kihívássá.

Mágnesként vonz a Durdle Door, igy amikor a szokásos egy szabadnap helyett kettőt kaptam, azonnal a következő utazást kezdtem tervezgetni... Weymouth, Portland, West Lulworth, Lulworth Cove és Durdle Door barátságos túrának igérkezett...